Coaching és coach képzés – Beszélgetés Svéda Dórával, a Coachingcentrum alapítójával

Annak idején amikor eldöntöttem, hogy jelentkezem coach képzésre, alaposan szétnéztem a piacon, hogy milyen lehetőségeim vannak. Számtalan iskola, szervezet kínálja az oktatást, kicsit alkalmanként el is vesztem az információk tengerében. Végül aztán a választásom a Coachingcentrumra esett és ennek utólag is nagyon örülök 🙂 Remek oktatókat, szakembereket ismerhettem meg itt, többek közt Svéda Dórát, az iskola alapítóját és az Art Coaching kitalálóját.

Dórával beszélgettem arról, hogy hogyan alapították meg munkatársaival a Coachingcentrumot, milyen kihívásokkal kellett megküzdeniük a kezdeti időszakban és merre viszi őket útjuk a jövőben.

svc3a9da-d– Mikor döntöttél úgy, hogy coach leszel?

– HR területen dolgoztam és úgy éreztem, hogy nincs elég eszközöm az emberekhez – hogy nem elég a puszta jó szándék, hogy kapcsolódni szeretnék az emberekhez, vagy a jó szakmaiság. Hanem tudnom kell kezelni az ellenállást, fel kell ismernem azt, ha a másik ember valami játszmába kezd. Ekkor fedeztem fel a coachingot és kezdtem el tanulni.

– Ezután hogyan jött az életedbe, hogy saját iskolát indíts el?

– Akkor már nagyon régóta dolgoztunk ezen a területen. A kollégákkal – akikkel együtt dolgoztunk – egyszer beszélgettünk arról, hogy mindig kérdezik az ügyfelek, hogy milyen coach képzésre menjenek, ahol sokféle módszert lehet tanulni. Rájöttünk, hogy mivel mindannyian más-más módszertani alapon dolgozunk, megérné kifejleszteni egy coach képzést. Nekünk is egy nagyon jó folyamat volt, amíg fél évig fejlesztettük az első képzésünket. Nagyon jól is sikerült és eldöntöttük, hogy akkor erre felépítünk egy üzletágat, amire volt is igény. A piacon nagyon sok jó képzés volt már akkor is, de mi szerettünk volna egy olyat, ami integrálja azokat a módszertanokat, amikben mi hiszünk. Nagyon élveztünk ezt a csapatmunkát, mindenki hozzáadta azt, ami az ő specifikus tudása. Mindeközben ez egy nagyon intenzív tanulási folyamat volt nekünk is, hiszen egymástól is rengeteget tanultunk. Az alapítás óta bővült is a csapatunk, mivel folyamatosan figyeljük, hogy milyen trendek vannak a piacon ebben a szegmensben és azokat is szeretjük integrálni. Indítottunk több képzést más városokban is, és emiatt is szükséges volt új kollégák bevonása. Ezeken a nyílt képzéseken kívül csinálunk még cégeknek belső képzéseket is és ezeket is a senior szakembereink tartják.

– Milyen pozitív dolgokat hozott a saját iskola megalapítása az életedbe?

– Megtaláltam azt, amit valójában szeretek csinálni. Nekem lételemem az innováció, mindig új dolgokat kitalálni. És ez tulajdonképpen egy jó platform erre. Van egy saját kreatív terem, amin belül bármit ki lehet találni, természetesen a szakmai szempontokat figyelembe véve. Például amit látunk az egyik ügyfélnél problémaként jelentkezni, megfigyeljük a többinél is, hogy ez valós-e és azonnal tudunk reagálni ezekre a fájó pontokra amiket észlelünk. Ez a folyamatos fejlesztés nagyon jó dolog. Néha mondják is a kollégák, hogy most egy kicsit stabilizáljunk és majd utána megint lehet dinamizálni. De benne van ez az állandó mozgás, pörgés, tanulás, és ez engem nagyon inspirál. Ezen kívül új embereket lehet megismerni, hiszen nagyon sokféle területről érkeznek a coachingra az ügyfelek. Ez pedig rengeteg új szempontot és nézőpontot is behoz magával. Mindannyian mással kombinálják a coachingot, nagyon sok mindenhez hozzá lehet társítani. Például az oktatásban a tanárok, vagy mondjuk a bírók. Hogyan tudják ők észre venni a szükségleteket, hogyan tudják gyorsan felmérni az embereket, hogy milyen a személyiségük, mik a fő mozgatórugóik. Ezen kívül például a nagyon introvertált vezetők, akiknek nehéz kapcsolódniuk másokhoz. Nekik nagyon sokat segít az, hogy a coaching a kérdezéstechnikán alapul és megnyitja a másik embert.

– A képzés és az iskola indításakor mi volt a legnagyobb kihívás?

– Ami kihívást okozott, az az volt, hogy egy már telített piacra léptünk be. Felmértük azt, hogy hova szeretnénk magunkat pozícionálni. Az egyetlen lehetőségünk az volt, hogy olyan oktatókkal dolgozunk, akik a saját szakterületükön nagyon elismertek – tehát a minőségben felülpozícionálni magunkat. Fel kellett építeni egy márkát és ez az időszak nehéz volt.

Egy teljes új brand-et bevezetni nagyon sok háttérmunka volt, ami kívülről soha nem látszik. Szakmai rendezvényeken részt venni, médiamunkát végezni, ez a PR és marketing nagyon sok befektetett időt igényel. A csiszolódás időszaka nehéz volt, de rengeteget tanultunk belőle.

Az adatalapú piackutatásunk során például megismertünk teljesen új lehetőségeket, hogy hogyan lehet sokkal gyorsabban felmérni egy adott területet. De közben ott motoszkált a fejünkben, hogy vajon ez majd beválik? Kell-e ez valakinek, amit mi kitaláltunk? És most már tudjuk, látjuk és örülünk neki, hogy igen. Egy-egy ilyen nehéz időszakban nagyon örömteli látni azt, hogy hogyan nyílnak ki a képzéseinken résztvevő emberek, hogyan találják meg azt az irányt, ami nekik való. Mindig odafigyelünk a képzési csoportok kialakításánál arra, hogy egy jó minőségű csoport jöjjön létre. Erre használjuk például a Profiles tesztet is, amit a jelentkezők kitöltenek még a kezdés előtt. Volt már olyan, hogy valakinél kiderült, hogy nem alkalmas erre a pályára. Vele leültünk és át is beszéltük, hogy miért nem javasoljuk a képzést. Fontos azt tudni, hogy a coach képzés nem való mindenkinek és jó lenne, ha más coach képzéseken is lenne szűrés.

– Mi volt számodra az eddigi legemlékezetesebb visszajelzés, ami tanítványodtól kaptál?

– Minden képzésünkön 1 főnek, aki non-profit területről érkezik, lehetővé tesszük, hogy kedvezménnyel vegyen részt. Egy pécsi képzésünkön volt egy ilyen hallgató, aki nagyon zárkózott de nagyon kreatív volt. A képzés végére egy szuper saját módszertant fejlesztett ki, ami a művészethez kapcsolódik. Elkezdett nagyon intenzíven dolgozni az Art coachingos módszerekkel, amiket tőlem tanult. Azóta is látom a pályáját, hogy milyen szépen építi és hogy mennyi új dolgot kitalál. És amikor feljönnek a Facebookon ezek a dolgok, hogy mit csinálnak a volt hallgatók, vagy például te is, az az igazi visszajelzés. Illetve az nagy eredmény még nekem, amikor valaki megtanul a saját érzéseihez kapcsolódni és azokat kifejezni. Például amikor egy férfi hallgató elsírja magát és elmondja, hogy mennyi ideig késleltette azt, hogy a valódi intuícióira tudjon hallgatni és milyen jó, hogy ez itt felszabadult benne. Ez az önismereti munka, aminek mindig részesei vagyunk, nagyon izgalmas nekem.

– Említetted az Art coachingot, mint módszert, amit te találtál ki. Mesélnél arról, hogy miről is szól ez?

– Az Art coachingnak több vetülete is van. Ha nagyon általánosan szeretnék fogalmazni, akkor arról szól, hogy hogyan lehet vizuális eszközöket, képzőművészeti alkotásokat, művészeket, technikákat bevonni a fejlesztő munkába. Ennek nagyon sok lehetősége van. Az egyik legemlékezetesebb volt számomra, amikor egy filmrendezővel dolgoztam. A coachingok helyszíne a Mai Manó Ház volt, vagy a Capa Központ és a fotók közt sétálva beszélgettünk a témákról amik őt foglalkoztatták. Nagyon izgalmas látni, hogy az asszociációk, amiket egy-egy kép tud adni, hogyan képesek az embereket tovább lendíteni. Nem mindig fejben dől el minden, hanem segítségül lehet hívni ezeket a projekciós technikákat és ezzel nagyon nagy haladást lehet elérni. Illetve maga a manualitás, az alkotó folyamat is segít. Csoportokban is nagyon bátran dolgozunk mindenféle művészeti eszközzel. Ezzel be lehet kapcsolni a gyermeki énünk által jól ismert technikákat, amikor például gyerekként önfeledten gyurmáztunk. Egy felnőtt élethelyzetben, amikor hiányállapot van a kreativitásból, újra meg lehet élni ezt az önfeledtséget. Ebben nagyon sokat segítenek ezek a vizuális technikák és képzőművészeti eszközök. Lehet akár a helyszín valami teljesen rendhagyó, vagy maga a módszertan. Nagyon izgalmas például, amikor IT felsővezetők zöldségszobrokat gyártanak, vagy színes téglákból bunkert. Tulajdonképpen nincsenek korlátok és látom minden egyes alkalommal, hogy beválik ez a módszer. Ezen kívül művészekkel is foglalkozom. Tehát az Art coaching jelenti azt is, hogy művészeket coacholunk.

– Volt-e neked személy szerint az életedben olyan helyzet, amikor úgy gondoltad, hogy ezen a coaching biztosan nem fog segíteni, aztán végül mégis?

– Abszolút! Rendkívül aktuális élethelyzet a kamasz gyerekeim nevelése. Egy óriási transzformáció van a gyerekben, ahogy a felnőtt élet felé közelít. Ez pedig a szülő részéről is nagyon nagy rugalmasságot követel meg. Itt nagyon sokat segít nekem a coaching. Először persze bekapcsolnak az indulatok és érzelmek egy kritikus helyzetben, de a coaching mindig segít ránézni arra, hogy valójában mi is történik itt. Például amikor egy gyerek tombol, akkor meg tudom kérdezni tőle, hogy most akkor mire van szükséged? Ez teljesen más, mintha azzal kezdeném, hogy már megint azt csináltad, hogy…! Illetve amiben még hasznos a coaching a gyerekeimmel kapcsolatban, hogy segít nekem abban, hogy megnyissam őket és tudjak velük beszélgetni, fenntartani velük a bizalmi kapcsolatot. Persze ők nem mindig akarnak beszélgetni, de én mindig kezdeményezek. És ilyenkor viccelődnek is, hogy “Anya, ez most coaching?” J Azt látom, hogy ez nagyon segít. Dolgozunk is a Coachingcentrumban kamaszokkal, van két kolléganő, aki ezt a vonalat viszi. Nagyon jónak látom a coaching módszertanát az ilyen típusú helyzetekben. Ezzel analóg módon bármilyen krízishelyzetben is jól beválik. Például párkapcsolatban szülővé váláskor, amikor látszólag semmi nem változik, ugyanakkor hihetetlen nagy átalakulások mennek végbe. Merthogy a coachingban megvan ez, hogy akkor újraszerződünk valami más közös célra. Újraszerződünk például az új felelősségi körökre, vagy bármi másra és így tudatosabban tudjuk élni a kapcsolatainkat.

– Milyen szakmai terveid vannak a jövőre nézve?

– Azt látom, hogy nagyon nagy szükség van a vállalkozásfejlesztés támogatására. Egyre több induló vállalkozással dolgozunk, vagy olyannal, amely valameddig eljutott, de megrekedt. Ezek picike vállalkozások, mikro, esetleg egyéniek, akik rájöttek, hogy fejlődniük kell, de nem tudják hogy hogyan tovább. Szeretnének bővülni, de nem tudják, hogy mi a növekedés iránya. Van egy vállalkozói tudásom és egy coaching tudásom, és itt igazából lehet mixelni a mentorálást és a coachingot. Egyre több ügyfél keres meg bennünket és elképzelhető, hogy ebbe az irányba valamilyen csoportos képzésbe is belefogunk. Ebbe be lehet kapcsolni más partnereket is. Dolgozom egy PR-os kolléganővel, akivel együtt csináljuk a Toorbo Reggeliket, ami a kezdő vállalkozásokat segíti. Merthogy egy induló vállalkozás esetében, főleg az elején, nem elég csak az üzleti és személyes akadályokon átlépni, hanem kell egy PR vagy marketing tudás is. Fontos az, hogy hogyan építenek fel egy brand-et. Ebben látok igényt, mivel azt tapasztalom, hogy a nagy globális vállalati rendszerekben hosszú távon egyre nehezebb egészségesnek maradni. Ezt látom egyrészt az ügyfeleken, másrészt mivel sok szervezetben végzünk beavatkozást.

Egyre inkább fordulnak az emberek a másabb fajta kooperációk felé. Az olyan típusú szervezetek felé, ahol jobban lehet egymáshoz kapcsolódni és ahol a folyamatok máshogyan vannak. Ezek kezdtek el érdekelni nagyon. Az irány mindenképpen az, hogy ezt a design gondolkodást beépítve hogyan tudunk új struktúrákat létrehozni.

Itt is megjelenik az, ami nekem fontos, hogy hogyan lehet az új dolgokat interpretálni a magyar vállalkozói környezetbe. Azt látom, hogy nagyon jól működnek ezek. Illetve az erőforrás-megosztáson alapuló együttműködések is nagyon érdekesek. Ahol például mi is dolgozunk, a Rooms-ban, zárt coworking irodaként működünk. Ezt mi egyedül csak nagyon magas költségekkel tudnánk fenntartani. Viszont így, hogy egy co-working konstrukcióban működünk, ez mindenkinek jó. Egy klasszikus win-win helyzet. És tulajdonképpen a coachingnak is ez a lényege. Hogyan tudj úgy nyerni, hogy mások javára legyél és ne árts se másoknak, se magadnak. Úgy gondolom, hogy óriási tartalékok vannak abban, hogy ezeket a dolgokat a különböző vállalati és üzleti helyezetekben hogyan lehet meghonosítani. Engem ez foglalkoztat nagyon jelenleg.

coachingcentrum-logo

– Sok emberben felmerül a kérdés, hogy miért van szükség ennyi coach képzésre és ennyi coachra. Mi a te véleményed erről?

– Én erre azt szoktam mondani, hogy sok coach van, de kevés jó coach van. Azt látom, hogy ez a piac egyre bővül. Egyre több ember mer segítséget kérni, vagy ha nem is segítséget, de egy kísérést és támogatást mindenképpen. Szükségük van arra, hogy amivel egyedül vannak a fejükben – dilemmák, problémák, gondolatok – azokat valakinek el tudják mondani. Illetve azt is látjuk még, hogy egyre fiatalabb korban jön el az első kiégés. Meg kell találni a módot a fiatalok elfáradásának megelőzésére és fontos, hogy megtanuljanak gazdálkodni az energiájukkal. Azt gondolom, hogy a coaching azért lett “divatos”, ahogy egyesek fogalmaznak, mert hatékony. Képes maradandó változást elérni olyan helyzetekben, ahol más módszertanok sokkal lassabban tudnának eredményre jutni. És aki ebbe a fejlődésbe bekapcsolódik – akár ügyfélként, akár coachként – az egy olyan valaminek lesz a részese, ami tisztább helyzeteket teremt a környezetünkben is. Ezekre pedig szükség van. ◊

2 hozzászólás Új írása

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s