Szeretetlenül felnőve

Nehéz egy helyzet. Úgy nőni fel, hogy nem kapsz szeretet, vagy legalábbis nem úgy, ahogy szükséged lenne rá. Vagy mondjuk a szeretet címszó alatt szüleid valami teljesen mást értenek – saját sérüléseikből cselekedve -, mint ami az egészséges lenne.

Gyerekként persze ezt nem veszed észre. Hiszen a te családod egyenlő a te világoddal. Azt gondolod, hogy minden úgy van jól, ahogy van. Elfogadod, ami veled történik. Hogy úgy szeretnek, vagy éppen nem szeretnek, ahogyan azt teszik a szüleid.

Gyerekként az évek során beépülhet az, hogy rossz gyerek vagy, semmirekellő vagy, nem fogsz semmit elérni az életben, értéktelen vagy. Elhiszed, hogy téged nem lehet szeretni igazán, teljesen, csak ha úgy cselekszel, ahogyan azt a szüleid elvárják tőled. A feltételhez kötött szeretet. Csak akkor vagy oké, ha a szüleidnek oké vagy. Elsorvad az önbecsülésed, ha volt egyáltalán valaha. Elhiszed, hogy te nem vagy fontos.

aliyah-jamous-lQ1hJaV0yLM-unsplashHa pedig nem vagy fontos, akkor nem fontosak az érzéseid sem. Ha a szüleid nem tudnak rácsatlakozni a te lelki világodra, megérteni azt és segíteni téged, akkor elzárod amit valójában érzel. Hiszen úgysem érdekel senkit, úgysem értenek meg téged.

Ebben a lelki állapotban leszel felnőtt ember. Alacsony önbecsüléssel, az értéktelenség és meg nem értettség érzésével. Illetve azzal, hogy nem szabad érezni, érezéseket kimutatni, mert az csak bajt jelent. Belül pedig szenvedsz. Esetleg tombolsz. És nem érted, miért. Nem érted a fizikai tüneteket, betegségeket, a lelki problémákat, a depressziót, az érdekérvényesítésre való képtelenségedet.

Nem érted azt sem, hogy téged miért nem szeret most, már felnőttként sem senki.

Vagy legalábbis nem érzed, hogy így lenne.

A válasz pedig benned van. Mivel életed eddigi részében elzártál minden érzést, valószínűleg te sem tudod kimutatni a szeretetedet. Esetleg nem is érzel szeretetet. Hiszen ezt gyerekkorodban kellett volna megtapasztalni – ami nálad kimaradt. Nem kaptál feltétel nélküli szeretetet gyerekként, ami miatt te sem tanultad meg, hogy hogyan kell azt mások irányába érezni, kimutatni.

Ha pedig nem tudod érezni és kimutatni, óhatatlanul is sok olyan emberrel hoz össze a sors, akik hasonló problémával küzdenek. Hogy tükröt állítsanak eléd, hogy tanulj belőle.

nick-fewings-ka7REB1AJl4-unsplashLásd meg, hogy ezen bizony dolgozni kell. A szeretetlenség érzésén, a saját lelki világodon. Hogy tudj szeretetet adni és elfogadni is. A valódit, nem pedig a sérülésekből fakadó ál-szeretetet.

Ha megfigyeled önmagadat és környezetedet, rájöhetsz, hogy mik azok a dolgok, amiket az emberek és esetleg te magad is szeretet címszó alatt futtatsz: aggodalom, irányítási és befolyásolási kényszer, beteges féltékenység, emberek birtoklásának vágya? Vagy még akár sok más. Ezek közül viszont egyik sem a szeretet. Mind csak pótlék a valódi szeretet helyett. Ezek pedig csak felőrölnek téged, gyermekeidet, barátaidat, párodat, családodat. Ebben nem lesz igazán boldog senki.

 

Aki szeretetlenségben nő fel, gyakran mutat nárcisztikus tüneteket is. A nárcizmusról már írtam korábbi cikkemben is, hogy egy skála, azt mutatja meg, hogy mennyire érezzük magunkat különlegesnek.

A skála bal végében van az úgynevezett nárcizmus deficit. Ha úgy nőttél fel, hogy nem voltál igazán fontos soha a szüleidnek, az érzéseid, gondolataid, saját lényed, akkor egyik opció, hogy felnőttként itt helyezkedsz el. Megpróbálsz megfelelni, beleolvadni a környezetedbe, ezzel kivívni mások szeretetét. Eközben persze a saját érzéseidet, igényeidet nemhogy háttérbe tolod, de esetleg egyenesen nem is ismered.

A másik opció egy ilyen gyerekkor után, a skála jobb vége, az extrém nárcizmus. Amikor a régmúlt meg nem értettségét és meg nem kapott szeretetet azzal próbálod meg kompenzálni, hogy….. Gyakorlatilag bármivel és bárkivel. Mindenkinek a csodálatára vágysz, mert akkor érzed magad fontosnak és valakinek, ha lépten-nyomon az emberek az imádatukkal, dícséretükkel, rajongásukkal látnak el téged. Ha ezt viszont nem kapod meg, akor borul a bili, az asztal, röpülnek a tányérok. Ebben is szenvedsz te magad is és persze a környezeted is. A körülötted lévő emberek gyakorlatilag leszívásra kerülnek energetikailag, mivel minden igyekezetükkel a te lényedet kell felszín felett tartaniuk.

Ezért is fantasztikus egy nárcizmus deficites és egy extrém nárcisztikus párkapcsolata – a maga abszolút egészségtelenségében.

Az egyik nem akar kitűnni, behódol, a másik pedig ezt élvezi és kihasználja a maga javára.

Viszont hosszú távon ebben egyik ember sem fejlődik és egyik ember sem valóban boldog. Mert ezek mind csak pótcselekvések, kompenzálások, a helyett, hogy a problémát gyökerestől oldanák meg.

A gyerekkorból fakadó alacsony önbecsülést, szeretetlenséget, ki nem mondott igényeket, a nem tudatosított és meg nem élt érzéseket, a valódi figyelem hiányát. Ezek az alapvető dolgozandó területek.

debby-hudson-jcc8sxK2Adw-unsplashFedezzétek fel ti is magatokban, hogy jelenlegi életetekben mik a kompenzáló mometumok és keressétek meg ennek a gyökerét.

Mert azzal már valóban lehet dolgozni. Azt megoldva már eljuthattok egy boldogabb, teljesebb élethez!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s