Olyan sokat bántottál, mégis miért ilyen nehéz elengednem téged?

Az elmúlt néhány hétben annyiszor botlottam ebbe a témakörbe, hogy most már tényleg muszáj róla írnom.

Hölgyeim, látom azt, hogy olyan párkapcsolatokban vagyunk, ahol szenvedünk – már ha megengedjük maguknak, hogy reálisan lássuk a dolgokat. Életünk férfija minden, csak nem partner az életben. Leereszkedően beszél rólunk, vagy ha nem is beszél, de legalább így gondolkodik rólunk. Nem érdekli, hogy hogyan érezzük magunkat, mik az igényeink. Amikor az átlagosnál nehezebb szituációba kerül az életünk, cserben hagy minket. Minden fókusza saját magán van, nem foglalkozik velünk, vagy bármi mással maga körül – csakis önmagával. Mi pedig, Hölgyeim, ebben a kapcsolatban újra és újra sérülünk. Egyik csalódás a másik után ér minket és mi mégis együtt maradunk ezzel az emberrel.

 

Miért vagyunk ebben a helyzetben?

tachina-lee--wjk_SSqCE4-unsplash

Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de mi magunk teremtjük meg magunknak ezt a szituációt, Hölgyeim. Nem tudatosan, persze. Az a világ legnagyobb őrültsége lenne. De van valami mélyen belül bennünk, ami azt akarja, hogy ilyenformán bántsanak minket. Aztán jóvá tegyék. Aztán újra bántsanak. Aztán újra jóvá tegyék. Ez az állandó csiki-csuki a minta, amit hozunk valahonnan. Pontosan ez az, amit újra akarunk élni, tudat alatt. Így, megkapjuk ezeket a férfiakat az életünkbe, akik megadják amire “szükségünk van”. Ha ez a szívünkön ejtett még több seb, akkor azt.

Ez az egész pedig annyira tud fájni, hogy elveszted a reményt, elveszted önmagadat – de még így is benne maradsz ebben a kapcsolatban, még mindig nem tudod ezt a férfit elhagyni.

 

Mire vársz még?

tr-n-toan-sd3mQXHf_kM-unsplash

Arra vársz, hogy majd megváltozik? Nem fog. Időről időre talán láthatsz valamennyi fejlődést, de a szituáció alapjaiban valószínűleg nem fog megváltozni.

Arra vársz, hogy az utolsó cseppel beteljen a pohár, és akkor majd…? Akkor majd mi? Majd akkor fogod elhagyni? Csak akkor? Az összes eddigi miért nem volt még elég neked? Miért akarsz még egy fájdalmas élményt vele kapcsolatban? Miért félsz kilépni, kijelölni a határaidat és lelépni?

Arra vársz, hogy valaki más a képbe kerüljön helyette? Azt gondolom, hogy talán már te is érzed, hogy az nem igazán ideális, ha cska akkor bírsz elhagyni valakit, ha egy másik már az ajtódban állva vár a sorára. Valószínűleg ugyanazt a “pakkot” kapod majd vele újra.

 

Miért ilyen nehéz eldönteni, hogy kilépsz ebből a kapcsolatból?

claudia-soraya-3m15w5sirVs-unsplash

Nagyon sok minden miatt lehet. Az elmúlt néhány hétben több ilyen okkal is találkoztam.

Talán azt hiszed, még megváltoztathatod. De te nem változtathatsz meg senkit. Te csak saját magadat változtathatod meg, senki mást.

Talán azt akarod hinni, hogy változtathatsz a helyzeten. Ha valakivel párkapcsolatban vagy, akkor egyedül nem tudod a kapcsolatotokat megváltoztatni. Ehhez mindketten kellettek. Ha pedig ő erre nem nyitott, akkor megint csak magadra maradtál. Így nehéz teljes változást elérni – már ha egyáltalán lehetséges.

Talán még mindig függőségben vagy azoktól a jó pillanatoktól, amiket néha megéltek együtt. “De amikor jó, olyankor annyira jó!” – sokszor hallom ezt. Kérlek, tedd mérlegre. Több a jó, vagy több a rossz? Légy őszinte magaddal. Megértem, hogy azt érezhetjük, a jó dolgok súlya nagyobb, mint a rosszaké, de na… Ha több a rossz, mint a jó, akkor miért hagyod magad szenvedni?

Talán még mindig kapaszkodsz az ideálba, amit akkor gondoltál róla, amikor megismerkedtetek. Pedig ennek már régen vége. Talán soha nem is volt ott és csak a fejedben létezett. Ő soha nem is volt olyan. Még ha azt is mutatta, hogy olyan – az elején legalábbis – csak egy álarc volt. Egy álarc, hogy elnyerje a bizalmadat, hogy függővé tegyen magától. Aztán amikor ezt a küldetést teljesítette, akkor megmutatta a valódi arcát, aminek semmi köze nem volt ahhoz, amit elsőre gondoltál róla. Te pedig még mindig ott vagy, arra várva, hogy az a kezdeti pillanat újra megtörténjen.

Talán még mindig függőségben vagy a szeretetmorzsáktól, amiket ad neked. Mindegy, hogy milyen kicsik ezek a morzsák. Mert ezt még mindig sokkal többnek gondolhatod, mint amit máshol kaphatnál. De ez nem így van. Észre kell venned, hogy amit ebben a kapcsolatban kapsz, az egy nagy semmi, egy ámítás.

 

Mit tehetünk, ha ki akarunk lépni ezekből a helyzetekből, Hölgyeim?

christian-gertenbach-UCd0wbsXgCE-unsplash

1. Kezdd el a fókuszodat önmagadra irányítani helyette. Gondolkodj el azon, hogy te mit akarsz. Neked mire van szükséged.

2. Kezdj el olyan dolgokat csinálni, amiktől boldognak, energikusabbnak érzed magad – és mindezt a szóban forgó férfi nélkül.

3. Kezdd el felépíteni önmagadat, a férfitól függetlenül.

4. Kezdd el kizárni őt az életedből. Ha nem megy a mindent-bele-egyszerre módszer, akkor írj egy tervet a fokozatos lépésekről. Hogyan fogod az összes csatornát lezárni vele, lépésenként?

5. Kezdj el gondolkodni azon, hogy neked mit kell ebből az egész fájdalmas helyzetből megtanulnod. És tanuld meg! Akkor majd nem kerülsz ilyen helyzetbe újra.

6. kezdj el gondolkodni azon, hogy te hogyan viselkedtél a férfiakkal korábban. Talán te is valahogy így viselkedtél velük a múltban? Ismerd fel a saját hibáidat is. Ez is a gyógyulás része, nincs mit szégyellni ezen.

7. Döntsd el, hogy kilépsz a mintából. Gyógyítsd be a sebeidet. Képzeld el magad elé a jövőbeni utadat. ¤

sage-friedman-HS5CLnQbCOc-unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s